Hic genuflectitur

A szentek és misztikusok egybehangzó tanítása szerint az elmélkedés, mégpedig az üdvösség misztériumain, Krisztus szent emberségén, szavain, cselekedetein, szenvedésén és halálán való elmélkedés az imádság alapja. Ahogy Szent Ferenc, mi is onnan tudhatjuk meg, hogy „ki vagyok én, hitvány féreg és haszontalan szolgád?”, ha arra a kérdésre tudjuk meg először a választ, hogy „Ki vagy... Bővebben →

Filozófusi lélekömlés

Aquinói után hét évszázaddal eljött azon katolikus filozófiatanárok ideje, akik szerint a Szentlélek nem az értelmet világítja meg és az akaratot erősíti meg kegyelmével?

Tanmese püspökeinknek

Egy olvasó feltette a kérdést, hogy nem akarok-e valamit írni a német szinodális út legújabb fejleményeiről, arról, hogy miként értékelhető a német egyház lépése az Egyház tanításának fényében, és hogy mik lehetnek a következmények? A német szinodálisokról nem szívesen írok, mert halottakról jót vagy semmit, és csak akkor jó a fűrészport rágni, ha az ember... Bővebben →

Vörös vonal és nyitott ég

Egy híres ember mondta, hogy jósolni nehéz, különösen, ha jóslatunk a jövőre vonatkozik. Magam is átérzem a jóslás súlyos terhét és kockázatait, most mégis arra készülök, hogy nyilvánosan megtegyem. Ha valaki nyitott szemmel jár-kel a világban, és látja az abban teljesen elmerülő Egyházat, hallgatja és olvassa Franciscus megnyilatkozásait, netán felfigyel püspökeink üvöltve beszélő hallgatására és... Bővebben →

A katolikus divatszavaktól az ülve imádók rendjéig

A divat- és hívószavak (buzz-words) között vannak az ún. „katolikus” divatszavak, amelyek a b.llsh.t kifejezések nagy családjának sajátos csoportját képezik. Mondhatnánk, hogy a híres B.llsh.t-Generátor kis szériás termékei, de időnként annyira elárasztanak bennünket, hogy ez nem tűnik adekvát helyzetértékelésnek. Néhány éve ugyanis igencsak beröffentették a naaagy Katholikuss B-Generátort, amely azóta veszettül ontja magából a csodákat:... Bővebben →

Engedelmeskedj inkább Istennek, mint az embereknek

P. Alexander Wiseman az SSPX által fenntartott Aquinói Szent Tamás Szeminárium (Dillwyn, Virginia) teológiai tanára, aki ebben az írásában azt járja körül, hogy miért nem lehet sodródni az eseményekkel, és miért nem megkerülhető a döntés. 2016. március 19-én az Amoris laetitia (továbbiakban AL) [1] poszt-szinodális apostoli buzdítás közzététele zűrzavart okozott a katolikus világban. A dokumentum... Bővebben →

Kutya a lábtörlőn

„Egy időben folyton olyan helyeken nyílt ki nekem a szentírás, ahol az istenfélelemről olvashattam. Heteken keresztül, akár behunyt, akár nyitott szemmel ütöttem fel, míg végül késedelmes értelmem és szívem ellenére vágyni kezdtem az istenfélelemre. Hónapokig imádkoztam és kértem az Urat, hogy adja meg nekem az Istenfélelem kegyelmét. Aztán elkezdtek jönni a múlt ködéből az elfelejtett... Bővebben →

A végzetes klausztro- és monaszteriofóbia

Mi történik, ha egy szerzetesrend legfőbb vezetője nem hisz abban, hogy a rendjéhez tartozó női szemlélődő monostoroknak helye lenne a 21. század egyházában? Felkelti az illetékesek figyelmét. És ha esetleg általában is ezt tartaná a szemlélődő életformáról? Kinézne neki egy szentszéki állás. De mivel bizonyíthatná alkalmasságát és elszántságát egy ilyen pozíció betöltésére? Például azzal, hogy... Bővebben →

Mert…

… „jó az imádság böjttel és az alamizsna igazsággal.” (Tób 12,8) Isten a világot saját dicsőségére teremtette, ennek szolgálata a mi feladatunk is, és az üdvösségre való meghívásunk is Isten dicsőségének, azaz tökéletességének boldogító szemlélésére szól. De miért akarja Isten, hogy böjtöljünk, alamizsnálkodjunk? Miként szolgálja ez az ő dicsőségét? Az elhomályosult értelem, a rosszra hajló... Bővebben →

A szép kihalás hivatása

Érdekes levelet kaptam kedves barátomtól, amely két képet tartalmazott mindenféle különösebb magyarázat nélkül, mindössze azzal a megjegyzéssel, hogy „érdekes kapcsolódás”. Az egyik kép José Antonio Fortea: Summa Daemoniaca című művének egy részlete, amely az angyalok Isten elleni lázadásáról szól, a másik pedig egy bencés szerzetessel (természetesen liturgikus) készített interjú címlapja, azzal, amit kiemelendő mondanivalónak és... Bővebben →

A Boldogságos Szűz harcos hangyái

A minap Arthur „Liturgia” Roche bíboros (akinek kéretlen, de lelkes és zsigeri heraldikai szakértőként egy lánctalpas, bíborszínű szélkakast javasolnék címerállatul) lamentált a latin mise "billentyűzet mögé bújt harcosainak" hatékonysága fölött. Igen, azon harcosok miatt, akik veszélyes hatékonysággal terjesztik káros nézeteiket a katolikus hagyomány fontosságáról és egyéb súlyosan égbekiáltó dolgokról. A probléma súlyát érzékelve, gondoltam, hogy... Bővebben →

DOM PROSPER GUÉRANGER: A BOLDOGSÁGOS SZŰZ MEGTISZTULÁSA

Mária megtisztulásának negyven napja mostanra befejeződött, és fel kell mennie a templomba, hogy ott felajánlja Istennek a gyermek Jézust. Mielőtt követnénk a Fiút és Édesanyját ezen a titokzatos úton, töltsük utolsó perceinket Betlehemben azzal, hogy szeretettel elmélkedünk azokról a misztériumokról, amelyeknek tanúi leszünk. A törvény megparancsolta, hogy az asszony, aki fiút szült, negyven napig nem... Bővebben →

Szodoma és a tanfejlődés

Az Úr 2013. éve óta gyakran és jelentősen fejlődik a katolikusnak állított tanítás. Ezt leginkább bakugrásokkal szokta művelni, nem annyira cizellált teológiai megalapozással, mint inkább a beszélt nyelv közvetlenségével és pongyolaságával. És persze átlagosan tízezer méter magasságban, netán nagyjából a földön, de mindenképpen újságírói mikrofonok előtt. Ez történt a múlt héten is, amikor Franciscus interjút... Bővebben →

Sürgős bíborosi felhívás az ökumenikus imahétre

Még tavaly érkezett meg hozzám Eminenciás Dr. Erdő Bíboros Úr figyelmeztetése, amelyet Varga Norbert irodaigazgatón keresztül intézett az egyházmegye klerikusaihoz (2022. március 17-i körlevél), amely most, az ökumenikus imahét kezdetén különösen is időszerű. Ezért engedelmeskedve Eminenciás Dr. Erdő Péter bíboros úr felszólításának magam is közzéteszem, hogy terjedjen a főpásztori figyelmeztetés. Akinek füle van, hallja meg, mit kíván a Lélek!

A statisztika szerint

A zsinat után az Egyház új tavaszát várták, a reformált liturgia révén fiatalokkal akarták (?) feltölteni a templomokat, de több mint ötven év alatt a tavasz csak nem érkezett meg, és a templomok sem akarnak megtelni. "Hja, kérem, ettől szenved minden keresztény felekezet, senkit sem hagyott érintetetlenül a szexuális forradalom és a jóléti társadalom." Tényleg?... Bővebben →

Átörökíthető a hit?

Vajon a statisztikailag egyértelmű összefüggés az apák és gyerekek vallásossága között pusztán szociológiai, pszichológiai, szociális jellegű lehet, vagy ennél többről van szó? Hogy magyarázható a hit továbbadása családon belül, valóban átörökíthető a hit?

A családok papjainak

Hogy mit jelent a családfői szerep, arról sokaknak sokféle elképzelése van, de nagyon ritkán esik szó a férjek és apák spirituális szerepéről. Pedig nem haszontalan erről elmélkedni a családi pontifexeknek.

A pápa szándékára

Akinek lehetősége van naponta szentáldozáshoz járulni, annak a meghatározott feltételek teljesítése mellett naponta van lehetősége teljes búcsút elnyerni. És a búcsú elnyeréséhez szükséges „kegyes művek” meghatározásában az Egyház nem emelte túlzottan magasra a lécet. Naponta egy fél óra szentírásolvasás, fél óra szentségimádás, netán egyetlen családban végzett rózsafüzér. Nem furcsa, hogy a teljes búcsú elnyerésének lehetősége... Bővebben →

A medve halálára

A mai napon XVI. Benedek megszabadult evilági börtönéből, és emiatt sokan tekintenek baljós várakozással az új év elé. Sokak szerint olyan valaki távozott, aki, még ha nem is „a” kathekón volt, jelenléte valamelyest moderálta Franciscus romboló tevékenységét, és ez nyilván igaz is lehet: elég ha csak az amazóniai szinódus záródokumentumába várt, papsággal kapcsolatos változás kimondásának... Bővebben →

Peter Kwasniewski: Emberek kisded játszmái a Szentlélekkel

"A Mass of the Ages 2. epizódjának megtekintése és az Ön Raymond Arroyóval készített interjúja érintett néhány olyan kérdést, amelyekkel küszködöm. Először is, nem úgy tűnik, mintha a Novus Ordo közel állna ahhoz, amit a zsinati atyák szándéka volt? Azért mondom ezt, mert: (a) tudjuk, hogy Bugnini volt a Sacrosanctum Concilium [SC] szövegét kidolgozó bizottság... Bővebben →

Az egyházi jogrend felfüggesztése

Ismét félreállítottak egy amerikai papot, ezúttal Frank Pavone atyát, a Priest for Life vezetőjét, az abortusz-elleni katolikus küzdelem emblematikus alakját. És most nem egyszerű felfüggesztés történt, hanem laicizálták a közösségi média felületén általa állítólagosan elkövetett blaszfémikus kommunikációért és a megyéspüspökének való sorozatos engedetlenségéért. Azt, hogy valami nem stimmel az indokokkal, mutatja, hogy senki nem tudott... Bővebben →

Egészen szép vagy, Mária!

Mária a szemlélődés, az elmélkedés példaképe. Mert a kifejezés, hogy „szívében megőrizte és fontolgatta” rokon értelmű a „szümbolonnal”, azaz: egésszé rakta össze magában mindazt, amit korábban hallott.

„Titkos” szavak a háztetőről

Lehetséges, hogy egyedül vagyok az univerzumban, aki előtt mindig rejtélyesnek tűnt Eminenciás Dr. Erdő Péter bíboros érsek úr, de ha mégsem, akkor talán mást is érdekelnek a tőle származó gondolatok.

Méltó áldozás

A bűnbe esett ember megromlott természeténél fogva nem alkalmas az Istennel való együttlétre, az üdvösségre. Ezt jelzik a paradicsomból való kiűzés után a kapuhoz őrzésre rendelt angyalok: az ember nem üdvözülhet a saját erejéből, nem mehet vissza a paradicsomba. Nincs emberi praktika, okosság, erő, amely bevehetné a mennyország kapuit. Életünkben először a keresztséggel kerülünk kegyelmi... Bővebben →

Az egyfajta gnoszticizmusról

Ha a régi rítus használata "egyfajta gnoszticizmus", akkor az Egyház a régi rítust ünnepelve az istentiszteletében gnosztikus meggyőződés alapján működött két évezredig. És akkor nagy a baj.

Alázatos szolgálólány

Ha én mondom magamról, hogy alázatos vagyok, akkor kijelentésemben a performatív ellentmondás klasszikus megvalósítása történik meg. Mert magával a kijelentés tényével cáfolom a kijelentés tartalmát. Az alázat ugyanis a bűnbeesés óta olyan erény, amelynek megléte csak kívülről állapítható meg, és erre a megállapításra a bűnre hajló ember nem jogosult a maga esetében. De amikor Urunk... Bővebben →

A protestáns zongora és a Szűzanya

Az örvendetes rózsafüzér első két titkáról elmélkedve ismét újraolvastam Lukács evangéliumának első fejezetét, hogy rácsodálkozzam arra, hogy mennyire helyén van minden szó benne. Eközben valamiért a protestáns zongora jutott eszembe...

Helyzetjelentés az ökumenéről. Vagy valami másról?

Együtt imádkozott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökével és a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökével a békéért. A kurír beszámolója helyzetkép az ökumené előrehaladásáról – és valami másról.

A mélyegyház sodródó perifériái és az oltatlanok

Nemrég találkoztam egy internetes mémmel, amely oklevél formájában névreszólóan gratulált a világtörténelem legnagyobb félelemkampányával szemben mutatott sikeres ellenállásért. A nevezett félelemkampány természetesen a covid-kapcsán kibontakozott kampányra vonatkozott. Hogy ez a mém mennyire fején találta a szöget, és hogy ez milyen tervezett kampány volt, arról képet kaphatunk, ha végigböngésszük az amerikai Judicial Watch jogvédő szervezet honlapján... Bővebben →

Helyreigazítás

Szomorúan, megtörten és elkeseredetten teszünk eleget kötelezettségünknek a sajnálatos valóság kényszere alatt, az alábbi nyilatkozatot téve

Beérett az első magyarországi gyümölcs!

Nemrég Viganó érsek felhívást intézett a világ püspökeihez, amelyben a tridenti rítus szerinti szentmisék végzésére kérte őket. Mindenki megdöbbenésére először Udvardy érsek szívének kérgén hatolt át kiérdemesült érsektársa felhívása, mélyen megérintve az érző húst és ideget.

A katolikus összeomlás anatómusa

Mindig öröm viszontlátni meglátásainkat (spanyolviaszunkat?) tőlünk független, konkrét adatokkal alátámasztott elemzésben. Talán mert megerősít abban, hogy saját tapasztalataink alapján leszűrt következtetéseink nem valóságtól elszakadt gondolatok. Ezzel az örömmel olvastam John Pepino recenzióját Guillaume Cuchet művéről, amelyben szinódusi javaslatom helyzetértékelését látom megerősítve az Egyház mai válságának okairól. Annyira örültem neki, hogy meg is osztom a recenziót...... Bővebben →

A négy végső dolog: A halál

Wyoming északi részén van két kolostor, amelyek a régi, középkori karmelita szabályzatot követik, amelyet a Szent Sír rítusának neveznek. A szerzetesek a régi karmelita szabályzatot követik, amelynek egyik megnyilvánulása, hogy étkezés közben az asztalfőn egy koponya van, ami azt jelzi számukra, hogy bár most esznek, hogy életben maradjanak, a végén mégis meghalnak majd, ahogy mindannyian... Bővebben →

Sarah bíboroson megjelentek a stigmák!

Remélem, most már érted, Roberto: ezért tiltottam be a régi misét! A mise csak az utolsó vacsorára való emlékezés, mert nekünk vidám, boldog, kerek és egészséges papokra van szükségünk, nem lyukas tenyerűekre!

Matthew Hanley: Ferenc, az első ellenpápa évszázadok óta?

Ezt az írást egy katolikus bioetikus jegyzi, aki mégis egyházjogi megközelítés alapján állítja "erkölcsi bizonyossággal", hogy Franciscus valójában ellenpápa, az első évszázadok óta. Vártam, hogy a lehozza a Kurír vitaindítóként a cikket, de valamiért nem tette (;b), ezért csak itt! csak most! megnyílt a lehetőség, hogy önjelölt vagy tényleges egyházjogászok cáfolják vagy erősítsék az állítást.... Bővebben →

Robinson és a katolikus szigetek

Az új mise liturgiájában megmaradó liturgikus szigetjelenségek olyan elemek, amelyek okkal, értelemmel, jelentőséggel és létjogosultsággal bírtak a régi rítusban, de amelyek attól elszakadva furcsa szigetjelenségként, eredeti értelmüktől megfosztva maradtak meg a liturgikus gyakorlatban.

Ne zúzzon, Béla!

Mély sóhajként szakadt fel belőlem a Roncsfilmből emlékeimben visszamaradt riadt kérés, amikor elolvastam a Kurír beszámolóját egy pannonhalmi liturgikus szeánszról, ahol nem kisebb nagyság szólalt fel, mint maga Káposztássy Béla. Aki nem tudja, hogy ki ő, az szégyellje magát! Ahogy én is erőst szégyellem, mert mostanáig magam sem tudtam. Liturgikus hullócsillagaink ismeretében járatlan műveletlen gyalogként... Bővebben →

Hogyan vegyünk részt a hagyományos latin misén?

A hagyományos latin mise zavarba ejtőnek tűnhet azok számára, akik még soha nem vettek részt rajta. Bár normális, hogy egy kicsit szorongunk, amikor számunkra ismeretlen dolgokkal találkozunk, talán van egy mélyebb oka annak, hogy a hagyományos latin mise miért tölti el szent félelemmel a résztvevőket. Úgy vélem, hogy a kulcsa annak, hogy jól vegyünk részt... Bővebben →

Pedagógiai célzatú mészárlás?

Az assisi találkozó után közel negyven évvel, a pachamama után lassan három évvel és a kanadai „Nyugat nagyanyjának” megidézése után néhány nappal furcsának hathatnak Szent Pál figyelmeztető szavai. A pünkösd utáni kilencedik vasárnapra ugyanis a szentmise szentleckéje Szent Pálnak az első korintusi leveléből van: „Ez pedig számunkra előképként történt, hogy mi ne kívánjuk meg a... Bővebben →

Chad Ripperger: Az ősi liturgia lelkisége (II.)

Az újdonság lelki falánkságot szül. A lelki falánkság alatt azt a lelki hibát értjük, amely által az ember gyönyörködni vágyik és csak az Isten által küldött testi és lelki vigasztalásokkal foglalkozik, ahelyett, hogy a vigasztalásokat a szentebbé válás eszközeként használná fel. A lelki falánkság akkor fordul elő, amikor az emberek azért tesznek lelki vagy vallásos... Bővebben →

Liguori Szent Alfonz: A botrányokozásról

"a farkas pedig elragadja és szétszéleszti a juhokat"  (Jn 10,12) A farkasok, akik elragadják és szétszórják Jézus Krisztus juhait, a botrányok szerzői, akik nem elégednek meg saját pusztulásukkal, hanem azon fáradoznak, hogy másokat elpusztítsanak. De az Úr azt mondja: "jaj annak az embernek, aki által a botrány történik". (Mt 18,7) Jaj annak, aki botrányt okoz,... Bővebben →

Katolikus-e Ferenc pápa?

Ezt az írást Claude Beard jegyzi, akiről a nevén kívül egyelőre semmi mást nem találtam. Ez az elemzés egy újabb bizonyíték arra, hogy logika éles fegyver, amely támogatja az igaz hit megőrzését. A hit megvallása feltétele az Egyházhoz tartozásunknak, katolikus voltunknak. Mindenki tudja, hogy ez a mondat egy közismert költői kérdés, amire a válasznak az... Bővebben →

Chad Ripperger: Az ősi liturgia lelkisége (I.)

A liturgikusok és teológusok körében általában igaznak tartják, hogy a szertartás minden formája egyfajta spiritualitást testesít meg, amely az adott szertartáshoz tartozik. Így például a keleti rítusok hajlamosak hangsúlyozni a lelki élet misztikus aspektusait, valamint az ikonok szerepét a mi Urunk, a Szűzanya és a szentek iránti áhítat előmozdításában. Az ősi miserítus olyan lelkiséget és... Bővebben →

Öt nap

Az egyház korai időszakában a zsoltárokat a laikusok annyira ismerték, hogy lehetetlennek találták a Szent Jeromos által a héberből készített jobb változat átvételét, mivel mindenki kívülről tudta a régebbi változatot.

Válasz nemes Parsifalnak

Írásaimban igyekszem nem eltérni a fő csapásiránytól, hogy befogadható terjedelműek maradjanak, hogy így legalább a méret nagyjából rendben legyen, de aztán vannak dugók, amelyeket valaki gyanútlanul kihúz, így a mellékszálak is menthetetlenül kiáradnak. Ez történt Parsifal kommentje nyomán is: egy darabig küzdöttem, hogy a válasz komment-replika méretű maradjon, de aztán bedobtam a gyeplőt. Parsifal a... Bővebben →

Az idők jelei

Az idők jeleinek felismerése szentírási fogalom, amelyet maga az Úr vezetett be, amikor a farizeusok és szaddúceusok égi jelet követeltek tőle ("Az ég arculatát tehát meg tudjátok ítélni, az idők jeleit azonban nem tudjátok!" Mt 16, 3 ). Jézus ezzel utasította el őket: „a gonosz és házasságtörő nemzedék jelet kíván, de nem kap más jelet,... Bővebben →

Apokaliptikus jelvadászat

A jámborok eretneksége írás kapcsán egy közösségi fórumon „hitvalló” és sarkos kommentek igazolták az írás aktualitását, rávilágítva egy MDM „próféciákon” is túlmutató jelenségre: az apokaliptikus jelvadászatra. Az elhatalmasodó egyházi és világi káosz közepette sokak fő tevékenységévé vált ugyanis a közelgő ítélet jeleinek már-már (vagy tényleg) megszállott kutatása. Bár ez a jelenség nem csak katolikusok körében... Bővebben →

A jámborok eretneksége

Mostanában hozzászoktunk, hogy az eretnek tanítások azoktól jönnek, akik feladata a tanítás tisztaságának őrzése lenne. Az emiatti szükségszerű zűrzavarban a régi logika szerint önkéntelenül is szövetségesnek, az igaz tanítás követőinek és őrzőinek vélünk mindenkit, aki látja és kárhoztatja a zűrzavart, az egyházi közállapotokat, a hitetlenséget, különösen, ha imádkozó, rózsafüzért mondó jámbor hívekről van szó. De... Bővebben →

XVI. Benedek gondolatai a liturgiáról

Szent Péter és Pál ünnepén jelent meg Franciscus újabb levele (Desiderio Desideravi), ezúttal Isten népének liturgikus neveléséről, benne olyan állításokkal, hogy a zsinat és az azt követő liturgikus reform elválaszthatatlan egymástól, és hogy a VI. Pál és II. János Pál által kiadott liturgikus könyvek a római rítus egyetlen formáját jelentik, amit Franciscus ismételten sürgető "kötelességének érez" kijelenteni. Vagy ő téved, vagy XVI. Benedek.

A propaganda eretneksége

„Jobb lett volna nekik az igazságosság útját meg sem ismerni, mint annak megismerése után eltérni a nekik adott szent parancstól.” (2Pét 2,21) Müller bíboros egy rövid interjúban eretnekségnek nevezte James Martin eSJé szodomita propagandáját. Ez elég konkrét, egyházjogilag értelmezhető vád egy olyan viselkedésre, amelytől sokan természetes undorral visszahőkölnek, de amelyről mégsem mernének ilyen sarkosan fogalmazni,... Bővebben →

Aki a kegyelem Lelkét kigúnyolja

Úrnapjára időzítve jelent meg Arthur Roche érsek, kinevezett bíboros, az Istentiszteleti Kongregáció prefektusának interjúja, amelyben a liturgikus háborúskodások kapcsán, a Traditionis Custodes védelmében ezt mondta: „Tehát mindaz, ami történik, az az 1962-es Misekönyv korábbi liturgiájának a szabályozása azáltal, hogy leállítják annak a népszerűsítését, mert világos volt, hogy a zsinat, a zsinat püspökei a Szentlélek ihletése... Bővebben →

Kósza gondolatok

Talán nem csak én emlékszem úgy, hogy a liturgikus évről azt tanították nekünk, hogy az egyfajta játék, még ha szentnek is nevezték ezt a játékot, amely révén évről-évre végighaladunk a megváltás misztériumain, így az Egyház mintegy jó pedagógusként emlékeztet, tanít bennünket általa.

Homok a gépezetben?

Évekig küzdöttem azzal, hogy összeegyeztessem Franciscus megnyilatkozásait, a tőle látottakat, hallottakat a pápaságról szóló elképzeléseimmel. Kognitív disszonanciát okozott, egyre nehezebben volt fenntartható a valóság tagadása. Végül be kellett látnom, hogy a valóság az valóság, az elképzeléseim pedig hamisak, a pápai tévedhetetlenség nem azt jelenti, amit korábban gondoltam, hanem csak azt, amit az Egyház ténylegesen tanít... Bővebben →

Athanasius Schneider válaszai

Schneider püspök nemrégiben magyarországi látogatást tett könyvének megjelenése alkalmából. Ennek során előadásokat tartott és kérdésekre válaszolt. Ezen kérdésekből kiválasztottam kettőt, amely a nyelvreáldozással illetve leejtett partikulákkal kapcsolatos. Ha már hirdetés és két írás is kerekedhetett belőle, talán nem árt az alapszöveg sem, ezúttal saját fordításban. Magyarországon már sajnos majdnem általános a kézbeáldoztatás, maguk a papok... Bővebben →

A szedevakantizmus rövid cáfolata

Az Egyház jelenlegi válsága miatt nem meglepő, hogy a szedevakantizmus, amely azt állítja, hogy XII. Piusz 1958-ban bekövetkezett halála óta nincs pápa, vonzó elméletté vált sok katolikus számára, akiket zavar a zsinat alatti és utáni pápák szerepe a helyzet előidézésében. Bizonyára nem lehet hibáztatni azokat, akik a II. vatikáni zsinat után a szemük előtt kibontakozó... Bővebben →

“A morzsák nem állnak meg a templom küszöbén”

A címadó idézet egy kedves olvasó kommentjéből származik, amelyben hozzászólt a Tévedtem!(?) című íráshoz. Mivel talán mások érdeklődésére is számot tarthatnak ellenvetései, ezért külön írásban válaszolok rá. Íme, az említett komment: „Az áldozás hagyományos formájánál is lehullhatnak morzsák, még ha jelentősen kisebb számban is. Akkor olyan templomba se szabadna belépni, ahol csak hagyományos forma van?... Bővebben →

Tévedtem!(?)

Meg kell vallanom, hogy hajlamos vagyok szélsőséges gondolkodásra. Már zsenge ifjúkoromban megnyilvánult ezen hajlamom különféle dolgokban, sokszor kész voltam sarkos véleményekre, meggyőződés alapú drasztikus lépésekre. Mentségemre legyen mondva, hogy ezek nem a kötekedés, a háború és zűrzavar iránti vonzalomból fakadtak, hiszen roppantmód kedvelem a békét (azt is mondhatnám, hogy mélyen gyökerező erős hajlamom lenne a... Bővebben →

Isten valósága és a hit erőteljes munkája

Ha tehetem, reggel szoktam az Oltáriszentségben jelen lévő Úr színe előtt egy órát eltölteni, amikor frissen, a napi gondoktól és zsizsegéstől mentes állapotban kevésbé jelent terhet a test nehézkedése. Ezen alkalmak során az a percepcióm alakult ki, hogy ilyenkor „jobban tudok az Úrra figyelni”. Valójában ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a pihent állapot predesztinálna... Bővebben →

Egy zsinati fogalom következményei

A Lumen Gentium nyolcadik fejezete beszél az Egyházról, mint látható és kegyelmi valóságról, arról, hogy mi a látható Katolikus Egyház viszonya Krisztus Egyházához, amelyről a dokumentum előző részében szól. A zsinat a kettő közötti kapcsolatot a „subsistit” latin kifejezéssel illeti, amely az azonosságnak a létigével jelzett valóságával szemben inkább a „fennáll”, „benne van” értelemben fordítható:... Bővebben →

Újra felfedezni Lefebvre érsek tévedéssel szembeni intoleranciáját, mielőtt megszűnik az igazsággal szembeni tolerancia

"Semmi sem történik a világban, ami ne lenne kapcsolatban a mi Urunkkal; vagy érte történik vagy ellene, vele vagy nélküle. A mi Urunk a kulcs minden probléma megoldásához. Nincs itt lent a földön senki, aki közömbös lenne Urunk iránt. Az emberek hiábavalóan próbálnak Urunkra való hivatkozás nélkül dolgozni, ez lehetetlen, mert Urunk mindenütt jelen van.... Bővebben →

A négy végső dolog: a Mennyország

Az Egyház tanítása az, hogy csak azok jutnak a mennybe, akik a kegyelem állapotában halnak meg. A menny Isten lakóhelye, és ezért mindenkinek, aki oda belép, olyan szentnek kell lennie, mint amilyen ő maga. Ahogyan a templom szentélyébe sem kerülhet szentségtelen dolog, a legkevésbé sem történhet szentségtörés, hasonlóképpen nem léphet be Isten legszentebb jelenlétébe olyan,... Bővebben →

Rendkívüli hírek!

Mindig azt hiszem, hogy már nem tud meglepni Franciscus, de aztán mégis rendszeresen mond vagy tesz valamit, ami valamiért ismét szíven üt. Most is így történt.

Golgota, szentmise és a vágyott participatio actuosa

Még húsvét nyolcadában járunk, és milyen jó is ez, mert még mindig a „Tudjátok mit tettem veletek?” kérdés bűvkörében eszmélődhetünk. Most éppen a szent három nap alatt végzett és megélt liturgiánk párhuzamosságáról, azonosságáról a kétezer évvel ezelőttivel.

Előttetek megy Galileába

Sosem értettem, hogy miért lehetett annyira fontos a címben szereplő üzenet, hogy az üres sírban hangozzék fel az angyal révén a feltámadás hírüladásával együtt. Miért kellett az üres sírral szembesülő apostoloknak első feladatul adni a Galileába való visszatérést? Az idei szent háromnapi liturgia segített megsejteni a választ. Hosszú hetek óta készültünk a nagyhétre. Lesz-e templomunk,... Bővebben →

Egy dicsőséges Virágvasárnap

Rendhagyó bejegyzés a következő. Lehetne liturgiamagyarázatot közreadni, magyarázni az ősi virágvasárnapi hagyományt, de nem ezt teszem. Illetve részben igen: aki az "igazság szeretetétől" vezérelve többet szeretne tudni arról, hogy milyen egy virágvasárnapi mise egy kisvárosi plébánián, ahol nem szakították meg az ősi katolikus hagyományt, kedvére való filmet kap az alábbiakban. Ebben végigkövethet egy virágvasárnapi körmenetet... Bővebben →

Szinodalitás és Szentlélek?

Néhány hete Magyarországon járt Nathalie Becquart XMCJ, a Püspöki Szinódus altitkára (pótsegéd-helyettese?), a legmagasabb vatikáni tisztséget betöltő nő. Interaktív foglalkozást és előadást tartott a közelgő szinodális szinódusról szerzeteseknek, majd a magyar görögkatolikus szinodális képviselőknek.  Úgy gondoltam, hogy ha valaki tud a szinódusról bármit is mondani Hollerich kardinálon és a Franciscuson kívül, akkor esetleg ő lehet... Bővebben →

Az Ecclesia docens felfüggesztése

Nemrég olvastam John Hunwicke atyától egy 2017-es írást, amelyben az Amoris laetitia kapcsán felelevenítette John Henry Newman bíboros gondolatát az Ecclesia docens funkciójában való szünetről (felfüggesztésről) az ariánus válság alatt. Hunwicke egy anglikánból megtért katolikus pap, akinek igazi brit volta nagy klasszikus műveltséggel és igaz hittel párosul, és ebből esetenként roppant érdekes meglátások születnek, ahogy... Bővebben →

Bor és víz. Bagatell apróságok?

Egy olvasó írt egy olyan papról, aki nem megfelelő bort használ a miséhez, és azt sem előírás szerinti arányban használja (kevés borhoz sok vizet önt), ezért kétséges, hogy egyáltalán érvényes-e az általa bemutatott mise. Ennek kapcsán megnéztem, hogy milyen előírások is vonatkoznak a miseborra. A rendelkezés, amely ezzel részletesebben foglalkozik, a Redemptionis Sacramentum (továbbiakban RS.)... Bővebben →

Bagatell apróságok. Alba és stóla

Március 12-én Franciscus együtt ünnepelt a jezsuitákkal az Il Gesù templomban. Megemlékeztek arról, hogy 400 éve avatták szentté Loyolai Szent Ignácot és Xavéri Szent Ferencet, Avilai Szent Terézzel és Néri Szent Fülöppel együtt. És arról is, hogy immár kilenc éve választották meg Franciscust. (Bizony, immár kilenc hosszú éve, és még nincs vége…) Az ünnepi misén... Bővebben →

Uwe Michael Lang: Eucharisztikus áhítat az érett középkorban

A tanbeli tisztázás és a népi áhítat kölcsönhatása a középkorban Krisztus valóságos jelenléte iránti fokozott érzékenységhez vezetett a mise liturgiájában.[1] A kilencedik századtól kezdve a laikusok körében egyre gyakoribbá vált a térdelés az eucharisztikus ima alatt. Franciaországból kiindulva, valószínűleg a megtestesülés és a szentségi valóság albigens tagadására adott reakcióként [2] a papok, miután Krisztus szavait... Bővebben →

Szent Józsefről a Szűzanya révén

Sokszor tapasztalhatunk prédikációkban a Szűzanya „emberközelivé” tételére szolgáló próbálkozásokat. Hallhatjuk, hogy ő is egy ugyanolyan anya volt, mint minden anya, egy hozzánk hasonló ember, egy szerény és alázatos asszony, és ez nyilván igaz is. De mégis elgondolkodtató és árulkodó jel, ha egy papnak Szűzanyával kapcsolatos mondanivalója elsődlegesen az emberközeliségének hangsúlyozása, mert emögött nem arról az... Bővebben →

Az Egyház aggályos volt, de már elmúlt…

Vannak olyan pillanatok, amikor le kell zárnunk valamit, amikor számadást végzünk, mert be kell látnunk: talán megtettük, amit megtehettünk, de a vetés megszaporítása, a gyümölcs megsokasítása az Úr ügye, ahogy maga a harc is az Ő harca. Ez ilyen pillanat.

Csodák, programszentek és a szenttéavatások tévedhetetlensége

A La Croix International napilap március 13-i számában vezércikk, hogy Franciscus regnálásának kilenc éve alatt több szenttéavatást végzett, szám szerint 899-et, mint nyolc elődje együttvéve, és májusban további 10 szenttéavatás várható. E nagyszámú szenttéavatás a rekordszámú, 1475 boldoggá avatással együtt a lap szerint annak bizonyítéka, hogy Franciscus hisz a csodákban. Naccerű!

Peter Kwasniewski: A mise áldozati jellege a régi rítusban

Gyakran elhangzik, hogy a hagyományos római miserítusban az új rítusnál könnyebb meglátni azt, hogy a szentmise egy szentáldozat – Krisztus véres keresztáldozatának vér nélküli bemutatása. Mivel ez a katolikus hit megélése és továbbadása szempontjából központi jelentőségű kérdés, meg kellene kérdeznünk, hogyan és miért van ez így. Meg tudjuk-e határozni a hagyományos latin mise azon jellemzőit, amelyek olyan világosan közvetítik áldozati jellegét?

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑